Mk 6:3 Jézus: több mint ács!

Mk 6:3 Nem az ács ez...?

Mt 13:55 Nem az ács fia ez...?

Probléma

Jézus civil foglalkozásáról összesen két újszövetségi adatunk van. Amikor Názáretben a zsinagógában tanított, az emberek nem értették, honnan van benne ilyen bölcsesség és csodatevő erő. Értetlenül fordultak egymáshoz, és egymást kérdezgették: „Nem az ács ez?” (Mk) / „Nem az ács fia ez?” (Mt).

A művészek és igehirdetők képzeletében természetes módon kapcsolódott össze a fiatalon nevelőapja mellett fával dolgozó, majd felnőttként is fára szegezve haldokló Megváltó képe. 

Félreértés ne essék: József és Jézus minden bizonnyal fával is dolgozott, de nem csak fával. A hagyományosan „ács”-nak fordított görög szó (teknón) ugyanis nem ácsot vagy asztalost jelentett, hanem annál többet.

Fordítás

Görög eredeti: 

• Mk 6:3 Úkh hútosz esztin ho teknón…?
• Mt 13:55 Úkh hútosz esztin ho tú tektonosz hüiosz...?

Pontosított fordítás:

• Mk 6:3 Nem a kézműves ez...?
• Mt 13:55 Nem a kézműves fia ez...?

Indoklás

A görögben volt külön szó a fát megmunkáló ácsra vagy asztalosra (xülúrgosz), a kovácsra (khalkeüsz) és a kőművesre (laxeütész, lithologosz). 

A teknón azonban bármiféle anyaggal dolgozó kézművest, mesterembert jelentett (akárcsak a héber chárás). A görög szóval esetenként építő és szobrász mestert is jelöltek, mert akkoriban a tervezés és a kivitelezés, illetve az ipar és a művészet még nem vált szét. A teknón átvitt értelemben létrehozót, szerzőt is jelentett (a tektainó ige jelentésköre: készít, épít, ácsol, szerkeszt, kitervel, alkot).

Aki fával, kővel vagy fémmel való munkára specializálódott, annak a foglalkozásnevét az anyagra utaló szóval egészítették ki. Így például a héber szöveg ógörög fordításában (Szeptuaginta, LXX) a chárás = kézműves szó fordítása teknón (pl. Ézs 41:7), de a chárás écím = „fa mestere” = ács / asztalos szó szerinti görög fordítása teknón xülon (Ézs 44:13, héber éc = görög xülon = fa).

A teknón-t a latin Vulgata (Vg) is faber-nek fordítja, azaz kézművesnek, amibe az asztalostól az építészen át a kovácsig minden belefért.

Talán nem meglepő, hogy világunk alkotója alkotó emberré lett (Jn 1:3, Kol 1:16), és nevelőapja foglalkozását követve kézművesként, azaz kétkezi munkásként élt köztünk. Bizonyára fával, kővel és fémmel is dolgozott, bútort és épületet is tervezett, mint minden kortárs vidéki mesterember.